Ors�f�reg:

Az ors�f�rgess�g �ltal�ban n�h�ny h�napos kuty�kban �s macsk�kban fordul elo. Egy nost�ny ors�f�reg naponta ak�r 200 ezer pete termel�s�re k�pes, �gy egyetlen �llat b�lsar�val naponta t�bbmilli� pete juthat a k�rnyezetbe. Ezek a pet�k t�bb �vig �letk�pesek �s �gy fertozok�pesek maradhatnak.

A kuty�k leggyakoribb ors�f�rge a Toxocara canis, ami ak�r 10-18 cm hossz�ra is megnohet. A fertozod�s n�gyf�lek�ppen t�rt�nhet:

Az �let elso h�napjaiban t�rt�nt fertozod�st k�vetoen a kutya bel�ben kialakulnak a kifejlett f�rgek, amik ivar�rett� v�lnak �s t�bbsz�zezer pet�t tudnak termelni naponta. Idosebb kuty�kban �ltal�ban nem alakulnak ki kifejlett f�rgek, hanem a f�regl�rv�k eljutnak a k�l�nb�zo szervekbe �s az izomzatba, �s ott nyugalmi �llapotba jutnak. Ezek az alv� l�rv�k a vemhess�g alatt aktiv�l�dhatnak �s eljutnak a magzatba, a szuka tejmirigy�be vagy az anya�llatban ivar�rett� is v�lhatnak.

Macsk�kban �losk�dik a Toxocara mystax, amely 6-10 cm hossz�. Elt�roen a kuty�kt�l a macsk�kban nincs vemhess�g alatti fertozod�s, a macskak�lyk�k �ltal�ban a szoptat�s ideje alatt fertozodnek.

Az ors�f�reg-fertoz�tts�g legjellemzobb t�netei k�ly�kkuty�kban �s k�ly�kmacsk�kban: lesov�nyod�s, h�ny�s, hasmen�s, felf�v�dott has, esetleg idegrendszeri t�netek.

Legink�bb a gyerekek vannak kit�ve a fertozod�s vesz�ly�nek, ami t�rt�nhet k�zvetlen�l az �llattal val� �rintkez�ssel, de nagyon sok esetben a b�ls�rral szennyezet talaj vagy homokoz� a fertoz�s forr�sa. Az �gy felvett ors�f�reg-pet�kbol az ember b�lcsatorn�j�ban nem lesz kifejlett f�reg, hanem a f�regl�rv�k k�l�nb�zo szervekbe v�ndorolnak �s ez�ltal k�ros�tj�k azokat.

Galandf�reg:

A galandf�rgek k�z�l gyakoris�ga miatt legnagyobb jelentos�gu a Dipylidium caninum (uborkamagk�pu galandf�reg). Nev�t a test�t fel�p�to 1-3 mm nagys�g� �zek uborkamagszeru alakj�r�l kapta. K�ztigazd�ja a kutya �s a macska bolh�ja. A f�regpet�t a bolhal�rva veszi fel a k�rnyezetben �s 3-4 h�t alatt kialakul benne a fertoz�sre alkalmas l�rva. A kutya �s a macska a bolh�k sz�tr�g�sakor fertozodik. A b�lcsatorn�jukban kifejlodnek az ivar�rett f�rgek, amikbol pet�ket tartalmaz� �zek v�lnak le. Ezek az �zek a v�gb�lny�l�son kereszt�l akt�van kiv�ndorolnak, ami viszket�st okoz �s ez�ltal a kutya "sz�nk�z�s�nak" egyik lehets�ges oka. S�lyos fertoz�tts�g eset�n fiatal kuty�kban hasmen�s, hasi f�jdalmass�g, lesov�nyod�s fordulhat elo.

Az ember elsosorban a kutya vagy a macska simogat�sa r�v�n fertozodhet, amikor a sz�tr�gott bolh�kb�l f�regl�rv�k ker�lhetnek az ember kez�re �s onnan a sz�j�ba.

V�dekez�s

Az ors�f�rgek elleni v�dekez�s alapja, hogy minden k�ly�kkuty�t a 3. h�ten f�regtelen�teni kell. Ez�ltal meg lehet akad�lyozni, hogy a m�hen bel�li fertozod�st k�vetoen a k�ly�kkuty�ban ivar�rett f�rgek fejlodjenek ki �s a kutya pete�r�tov� v�ljon. A kezel�st az 5. �s a 7. h�ten meg kell ism�telni a tejjel felvett l�rv�k elpuszt�t�s�ra. Mindh�rom alkalommal a szoptat� szuk�t is kezelni kell. A macsk�k eset�ben is ezek az elvek �rv�nyesek.

Az �jrafertozod�s vesz�lye miatt a "megelozo" kezel�st c�lszeru 3 havonta elv�gezni �s amennyiben meg�llap�that� a f�rgess�g, akkor 2 h�t eltelt�vel megism�telni. Valamennyi egy�tt tartott �llatot egyidejuleg kell kezelni �s az �llatok b�lsar�t rendszeresen el kell t�vol�tani a k�rnyezet�kbol.

A galandf�rgek elleni v�dekez�s szempontj�b�l nagyon nagy jelentos�ge van a bolhairt�snak, hiszen a kuty�k �s a macsk�k a bolh�k sz�tr�g�sakor fertozodnek a f�regl�rv�kkal.