A cic�k hangjelekkel, mimik�val, testbesz�ddel �s szagjelekkel kommunik�lnak. A mimika finomabb jelz�snek sz�m�t, ezzel szemben a testbesz�d, a testtart�s m�r j�val nagyobb t�vols�gb�l is l�that�. A cica hangulat�nak v�ltoz�s�t el�sz�r mindig az arckifejez�s megv�ltoz�sa jelzi, a testtart�s csak ezut�n fejezi ki az �ppen aktu�lis ked�ly�llapotot. Az el�gedett, nyugodt cica �ltal�ban a h�ts� l�bain �ld�g�l, fark�t maga k�r� csavarja. A nyugtalan macska lelapulva kuporog, mells� mancsait sz�gye al� h�zva, farka szorosan a teste mellett van. A macsk�k figyelemmel k�s�rik egym�s testtart�s�t �s tiszteletben tartj�k az elz�rk�z�s ig�ny�t. Ha viszont a m�sik cica magasabb helyt foglal el a rangl�tr�n, akkor az �ppen pihen� �llat al�zatosan elhagyja a terepet. A felp�pos�tott h�t a t�ler�vel szembeni f�lelem jele, a macsk�k jellegzetes testtart�sa. Ezt a k�lyk�k gyakran pr�b�lgatj�k nagyobb, er�sebb fajt�rsaikkal vagy kuty�val, idegen emberrel szemben. A testtart�s jellegzetes: a macska felp�pos�tja a h�t�t ford�tott U alakban, sz�r�t felborzolja, hogy nagyobbnak t�nj�n, �s sz�lt�ben helyezkedik el. Fark�t kamp�szer�en lefel� g�rb�ti. Ez a p�z a t�bbi macska sz�m�ra igen fenyeget�, ijeszt� hat�st kelt, megf�leml�ti az ellenfel�t, harc n�lk�l gy�zedelmeskedik. Azonban ha a m�sik �llat m�gsem h�tr�l meg, akkor a cica megfutamodik, �s sebesen elsz�guld. Ebb�l is l�tszik, hogy ez a testtart�s csak bl�ff �s nagy adag f�lelemmel t�rsul.

A macska farka barom�terk�nt funkcion�l. Amikor sim�n l�g, akkor a cica hangulata norm�lis, az "�vegmos�kefe"-farok riadalmat jelent. Ha lelap�tja a test�t �s h�tramered� farka meg-megr�ndul, akkor a macska �ppen nagyon koncentr�l valamire vagy fesz�lt valamit�l. A f�gg�legesen �gnek mered� farok az �llat ny�jas hangulat�t jelzi, �gy k�sz�ntik egym�st a r�g nem l�tott macsk�k, �s a kiscica is �gy �dv�zli anyj�t. Ha a macska ide-oda csapkod a fark�val, akkor biztos, hogy a k�vetkez� pillanatban megval�s�tja elk�pzel�seit.

Amikor k�t idegen macska tal�lkozik, akkor els� dolguk, hogy alaposan megszagl�ssz�k egym�st. Test�ket lelap�tj�k, fej�ket amennyire csak tudj�k, el�reny�jtj�k. Egyik f�l r�sz�r�l sincs igaz�n bizalom. Eszm�nyi esetben a macsk�k tov�bb szagl�sznak eg�szen a v�gb�lny�l�sig. Egyik�k sem akarja, hogy a m�sik k�zel ker�lj�n a genit�li�ihoz, �gy egy darabig csak forgol�dnak. Ha a f�lek ilyenkor k�v�ncsian el�remutatnak, akkor a tal�lkoz�s �ltal�ban b�k�sen, bar�ts�gosan zajlik le, az egyik cica felcsapja a fark�t, �s hagyja megszagl�szni a h�ts�j�t. Ut�na cser�lnek, �s a m�sik szagl�ssza v�gig az els� cic�t. Miut�n befejezt�k az ismerked�st, mindketten mennek tov�bb a maguk �tj�n.

Sajnos azonban a legt�bb esetben nem �gy zajlik le a tal�lkoz�s k�t macska k�z�tt. M�r a k�lcs�n�s szagl�sz�s kezdeti l�p�sein�l megszakad a folyamat, ugyanis az egyik macska szagl�szn� a m�sikat, de az nem akarja, ez�rt f�l�t lelap�tja, sunyin h�trah�k�l. Amennyiben az els� cica folytatn� a k�zeled�st, �gy a m�sik f�jni, k�pk�dni kezd, esetleg pofonokat osztogat. A rangsorban lejjebb �ll� rendszerint ilyenkor elfut, a m�sik pedig ut�na megy, �s pr�b�lja megint szagl�szni, de ez �ltal�ban nem szokott siker�lni, mert a f�l�nkebb �llat megint eliramodik. Ez a j�t�k t�bbsz�r megism�tl�dhet. A folytat�s a b�trabb, er�sebb macsk�n m�lik: vagy hagyja elfutni f�l�nkebb t�rs�t �s � is tov�bbmegy a saj�t �tj�n, vagy ut�na iramodik �s nekimegy a m�siknak.

A macsk�k egym�s k�z�tt nagyon j�l meg�rtik egym�st, nincsenek kommunik�ci�s neh�zs�geik. Ez egyar�nt vonatkozik a h�zicicusokra �s a nagyvadakra is. Viselked�si gesztusaik nagym�rt�kben hasonl�ak, kiz�rt a f�lre�rt�s lehet�s�ge.

Kommunik�ci� macska �s ember k�z�tt
Az emberek �ltal�ban szavakkal kommunik�lnak a macsk�jukkal is, amelyek nagy r�sz�t - term�szetesen a naponta haszn�lt szavakat, mondatokat - meg�rtik a cic�k. A macsk�k nemcsak ezeket �rtik meg, hanem a mimik�nkat, mozdulatainkat, gondolatainkat is. P�ld�ul egy mimikai gesztusb�l a cica r�j�n, hogy mi most �ppen fel fogunk �llni �s kimegy�nk a szob�b�l. Viszont ha a macska akar valamit k�z�lni a gazd�j�val, akkor ez el�g nagy er�fesz�t�s�be ker�l, sokszor �s tagoltan kell "elmondania", hogy mit szeretne, mire mi emberek meg�rtj�k sz�m�ra egy�rtelm� jelz�seit

A macsk�k kommunik�ci�ja b�r sz�les sk�l�n mozog, sz�kebb �rtelemben 3 f�le hangot k�l�nb�ztet�nk meg:

a)	halk, gyeng�d, "besz�lget�s" hangok, ezeket az anyamacsk�k �s a szerelmes kand�rok hallatj�k;
b)	h�v�hangok (a halk mi�kol�st�l kezdve a harci "csataki�lt�sig");
c)	ide sorolhatjuk a megriadt cic�k izgatott hangjelz�seit, a f�j�st, a k�pk�d�st (pr�szk�l�-f�jtat� hang) �s a m�ly, torokhang� morg�st.

Ett�l f�ggetlen�l a macsk�k ink�bb a testtart�sukkal kommunik�lnak egym�s k�z�tt