macskuszok
macskuszok
Ne lopj,inkbb krj!

Ne lopj!

Krj e-mail-be!

 Szivesen adok!!!

 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Vendgknyv

 
Men
 
Olvasgass

Hmm...naht!!!

 
Szavazz
Lezrt szavazsok
 
Ne lopj!!!

Mindent ltok!!!

 
♣Macskafajtk♣
♣Macskafajtk♣ : Hossz szr macskafajtk

Hossz szr macskafajtk

Nomi  2006.01.21. 23:31

>>

Hossz szr macskk

A perzsamacska az egsz vilgon a legkedveltebb. Fejnek gmblysge az ers pofkbl, a gmbly llbl, a rvid orrbl, a kicsi, egymstl tvol ll, fell lekerektett flekbl addik. Viszonylag nagy, kerek szemei tvol lnek egymstl. Teste tmzsi, rvid, vgtagjai ersek, ds szrzet farka szintn rvid. A perzsk valamennyi sznvltozata termszetes, gynevezett angra tpusbl szrmazik, amelyet a rvid szr macskk hossz szr mutcijbl tenysztettek ki. Br a perzsa s az angra tpus szre egyarnt hossz, mgis van klnbsg kztk. A perzsnak lnyegesen hosszabb (15 cm is lehet) s finomabb a szrzete.

Fekete perzsa: Egyes fekete perzsaklykk szrszne egszen 7-8 hnapos korukig rozsdaszn vagy szrke. A teltett fekete szn csak 12-18 hnapos korban, a msodik szrvlts utn alakul ki. Nvendkkorban fehr szrszlak is elfordulhatnak, azonban mindkt jelensg eltnik a nvekeds sorn. Nemkvnatos tulajdonsg a stt narancssrga szemek zldes elsznezdse.

Fehr perzsa: A perzsamacskk eredeti szne fehr. A szemszn alapjn tbb alcsoportra oszthatk: a narancs szemszn fehr, a kk szem fehr, a felems szemszn fehr. Ez utbbinl az egyik szem kk, a msik narancssrga. A kk szem fehr perzsa az sibb tpus. A sttkk szem gyakori velejrja a sketsg. A perzsamacska tenysztsekor alapvet cl a hfehr szrszn. A teljesen fehr klykk tbbsgnek a kt fle kztt s a homlokn klnbz alak s nagysg stt vagy fekete foltok tallhatk, ezek a nvekeds folyamn teljesen eltnnek.

Kk perzsa: A fekete mellett a kk a leggyakoribb s legrgibb sznvltozat. A kk szn perzst mr 1898 ta elismerik, nll vltozatknt tartjk szmon. A kk vagy a szrkskk minden tnusa megengedett, a legrtkesebb mgis az igazi kk rnyalat. A bunda sznre vonatkozan alapvet kvetelmny, hogy a szrzet azonos tnus legyen. A sttebb rnyalat csak az orr hegyn engedhet meg, a tigriscskozottsg slyos hibnak minsl.

Vrs perzsa: Az 1880-as vek krl a vrs perzsamacskt nll vltozatknt ismertk el. A teltett vrs szn macskk tenysztst ltalban mellzik, szerencss a tenyszt, ha teltett vrs szn macskjn nem lthat cskozottsg s a sznintenzits a test egsz felletn azonos. A cskos rajzolat leggyakrabban a pofn, a vgtagokon s a farkon figyelhet meg. A vrs kandr rendszerint igen jl fejlett, a perzsatenysztk nem szvesen hasznljk tenysztsre, a kisebb termeteket jobban kedvelik. A vrs perzsa sznhibja az egyszn farok fehr sznezdse.

137-es kp Krmszn perzsa: Ez a sznvltozat nagyon kedvelt. A leginkbb kvnatos sznek a pasztellkrm, a bzs rnyalat, a cserszn s az elefntcsontszn. Legfontosabb kvetelmny a stt csktl mentes egyntet sznezds. A krmszn szrzet genetikailag a vrs sznbl egy sznhalvnyt gn bekapcsoldsval vezethet le. A sttnarancstl a rzsznig vltoz nagy, kerek szemek klnsen feltnek a krmszn szrzetben, gy ezek a varinsok igen tetszetsek. A krmszn macskkrl azt lltjk, hogy flnk termszetek.

Fekete-fstszn perzsa: A legmutatsabb sznvarinshoz tartoznak. A valdi fstszn perzsknl a sznes fejet ds, ezsts csillogs, ltvnyos gallr vezi. A tpusra jellemz az ezstsen fak, gyapjas aljszrzet. A fstszn perzsa szeme nagy s kerek, s a rzszntl a stt narancsig vltozik. Jelenleg nyolc sznvltozata ismert, legelterjedtebb a fekete-fstszn perzsa, ritka a teknctarka-fstszn, a csokold-teknctarka-fstszn, a kk-krm-fstszn s a lila-teknctarka-fstszn. Valamennyi fstszn perzsa meglehetsen fggetlen az embertl. Kedvelik az ember trsasgt, de csak egy kivlasztott szemlyt tartanak rdemesnek bizalmukra, s ahhoz ragaszkodnak. A fstszn perzsa fedszrzetnek fels ktharmada pigmentlt, ezt kln gn okozza.

Kk-fstszn perzsa: A kk szn s a fekete-fstszn perzsk keresztezsbl nha egy-egy kk-fstszn perzsa is szrmazik. A klykk szne szletskor egyltaln nem jellemz, tbbnyire teljesen feketk, kkek vagy ms sznek. Tipikus ismertetjel a pofn, a szem krl s az orr alatt tallhat gynevezett ezst szakll, ez azonban csak a szlets utn nhny napig figyelhet meg, ksbb eltnik. Az ezst szrszlak csak 2-3 hetes kor utn jelennek meg. Ezutn is csak elgg szablytalanul nvekednek, s a 6-8 hetes kismacskk emiatt szinte foltosak. A nvendkek szne csak flves korukban vlik jellemzv.

Vrs-gyngyhzszn kmea perzsa: A kmet korbban vrs-csincsillnak is neveztk, mivel nagyon hasonltanak egymsra. A kmea alapsznnek jellege genetikai szempontbl alapveten klnbzik a csincsilla perzstl. Szemszne csak a sttnarancstl a rzvrs sznig vltozhat. A kmea f ismertetjelei a pofn, a vgtagokon, a hton s a farok fels rszn tallhat spriccelt szrszlak (spriccelt: szrvgi pigmentltsg). Az aljszrzetben, tovbb az llon, a flpamacsokon, a nyaki gallron, a mellkason, a hason s a farok als felletn a szrszlak teljesen fehrek.

Vrs rnykolt kmea perzsa: Az alapszn s a spricceltsg jellege szerint a jelenlegi fajtalersok sszesen 12 kmeavarinst klnbztetnek meg. A kmenl a sznintenzits alapjn kt f csoport klnthet el: a gyngyhzszn kmea (a szrzet 1/8 rsze spriccelt), s az rnykolt kmea (a szrzet 1/3-a spriccelt). Az eurpai stantard a vrs, a krmszn, a teknctarka s a kk-teknctarka varinsokat fogadja el. A cirmos rajzolat legfeljebb - alig lthat nyomokban - az arcon s a vgtagokon fordulhat el. A leggyakoribb a vrs s a krmszn kmea, mindkettnek rzsasznek a talpprni. Az egyb szn kmea ritka jelensg. Ha a spricceltsg a szrszl hossznak felnl nagyobb szakaszra terjed ki, akkor vrs-fstszn vagy krm-fstszn vltozatokrl beszlnk. A fstszn perzsa szrzete a szrhossz feltl egszen 2/3-ig lehet spriccelt. A kmea klykket rviddel a szletsk utn nem lehet a tiszta fehr llatoktl megklnbztetni. Csak a msodik hten kezdenek sznezdni.

Fekete-ezst cirmos perzsa: Egyike a legrgebben ismert perzsasznvltozatoknak. A szp fejtpus, tkletes benfafekete, cirmos rajzolat s jellemz szemszn perzsa-macska kitenysztse nem knny feladat. A tenysztsben csak nagyon korltozott mrtkben keresztezik a fekete-ezst cskos macskt az egyb perzsavltozatokkal. Kvnatos a zld szemszn. Hasonlan a csincsillamacskkhoz a szem krli szrzet fekete, az orrtkr tglapiros, szintn fekete szegllyel.

Fekete cirmos perzsa: Minden cirmos varins kzs tulajdonsga, hogy az egyes szrszlakon gynevezett zonlis pigmentltsg alakul ki. A gn jelenlte a pigment szintenknt vltakoz arny lerakdst okozza a szrszlakban gy azokon jellemz pigmentgyrk (gyrzttsg) lthat. Ez a cirmos mintzat adja sajtos s jellemz klsejket. A fekete cskos alapszn aranybarna tnus, kis vrsesbarnval, ezen lt-hat a fekete mintzat. Az letkor elrehaladtval a szrzet sttedik. A szemek rz-vagy stt narancssznek, a szemhj feketvel szeglyezett. A gyrztt szr cirmos perzsavltozatok kzl elismert sznek mg a kk, a csokold-, a lila, a vrs s krmszn cskos. Minden cirmosvarins klyke egyszn amikor megszletik, mindssze a vgtagokon s a has oldaln van nmi cskozottsg. A cirmos rajzolat csak 4-6 hnapos korban alakul ki teljesen. Minl sttebb a kismacska kzvetlen szlets utni szne, annl jobb lesz a felnttkori mintzata.

Kk cirmos perzsa: Az egyik legvonzbb s legelragadbb cirmos varins a kk cskos perzsamacska. A bundja alapszne s rajzolata kztti ellentt igen ltvnyos. A szrzet alapsznt elefntcsont-tnus halvnykk szrszlak adjk, amelyen a rajzolat sttkk. A kk cskos csak mrvnyozott (pillangrajzolat) vltozatban ismert. A kk cirmos szeme a stt narancsszntl a rzsznig vltozik, a szemhjakat sttkk keretek szeglyezik. A stt rzsaszn orrtkr szeglye szintn sttkk, a talpprnk szrkskkek. Ez a sznvltozat csak nemrgiben jelent meg a tenyszetekben. A kk cirmos perzsa pofjn a kls szemzugtl kiindulva 2-3 spirlis vonal hzdik, a homlokon nhny fggleges, M betre emlkeztet csk tallhat. A szemek kztt tbb - az orrig lehzd - vonal tallhat, amelyek a fejen t a htig nylnak. A ht kzepn hrom prhuzamos szalag tallhat, amelyekbl egy tovbbi keskenyebb, lefel fut szalag is kiindul. Ha az ezek kztti tvolsg szalagnyi, akkor a cirmosmintzatot tigriscskozottsgnak nevezik. Ha a cskozottsg a vllakon kr alak, a test oldaln pedig ovlis mintj, s az gy kialakul rajzolat kitertve a pillang szrnyaira emlkeztet, akkor mrvnyozottsgrl (pillangmintzatrl) beszlnk. A kk cirmos mells s hts lbai teljes hosszukban keresztirnyban cskosak, a farok szablyosan cskos, a vge stt.

Vrs cirmos perzsa: Ma a leggyakrabban tenysztett vltozat. Cirmosrajzolata az ersen sttvrstl a mahagnisznig vltozik, vilgospiros alapon. Megtlsekor dnt tnyez a kt szn harmnija, a kett kztti kontraszt. Lnyegben teljesen mindegy, hogy tigriscskozottak vagy mrvnyozottak. A vrshz hasonlan a vrs cirmos perzsnl is zavaran hat mindenfle fehr folt az llon, a mellkason s a farokvgen. Ezek a killtsokon pontvesztesget jelentenek.

Csincsilla perzsa: F ismertetjele a fedszrszlak utols nyolcadban mutatkoz spricceltsg, amelyek csak egyes helyeken, gy a hton, a test oldaln, a fejen, a fleken s a fark fels rszn jelennek meg. A leggyakoribb fekete-ezst csincsillavltozatnl a szemek a fekettl a feketsbarnig szeglyezettek. A tbbi sznvltozatnl a mindenkori alapsznnel sszhangban a szem krnyke kk, barna vagy levendulaszn. A tglapiros orrtkr krnyezete a szemek krli szrzet sznhez hasonl, ugyanilyen tnusak a talpprnk is.

rnykolt ezst perzsa: Az llat mellkasnak, hasnak s farknak als fellete spricceltsgtl mentes, teljesen hfehr. A csincsillavltozat ezstsen fehr macska benyomst kelti, az rnykolt ezst perzsa emellett jeges, fmes csillogst is mutat. A szemek zldek vagy trkizkkek. Az rnykolt ezst macsknl ngy sznvltozatot klnbztetnk meg: fekete, kk, csokold- s lila sznt. Az alapsznekkel sszhangban van a szem, a tglapiros orrtkr keretnek s a talpprnknak a szne. Valamennyi csincsilla s rnykolt ezst varins klyke felnttkori sznnl sokkal sttebb tnussal jn vilgra. Szrzetk jval rvidebb, mint a tbbi perzsaklyk. Az els spriccelt szrszlak csak 4-6 httel a szletsk utn jelennek meg. A szemszn legkorbban 6 hnapos korban alakulhat ki, de ltalban csak a msodik vben nyeri el vgleges sznt. A csincsilla perzsk bre nagyon finom, ezrt a szrzet polsnl vatosnak kell lennnk.

Fekete-fehr perzsa: A ktszn (bikolr) perzsk korbban nagyon elterjedtek voltak, ma mr kevs van bellk. Mindssze azt kvetelik meg a bikolr perzsktl, hogy a kt eltr szn (azaz a fehr s valami ms megengedett szn) meghatrozott arnyban jelentkezzen, emellett egysgesnek, mindenfle rajzolattl vagy cskozottsgtl mentesnek kell lennie. Megkvetelik tovbb, hogy a kt szn jl krlhatrolt s harmonikusan elosztott terleteket kpezzen. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy mindkt sznnek meg kell jelennie az arcon (itt kvnatos az gynevezett lngnyelv is), mind a ngy vgtagon s adott esetben a farkon is. Lngnyelvnek nevezik azt a mintt, amikor az arcon fehr cskocska vagy hromszg alak folt tallhat.

Kk-fehr perzsa: A bikolr perzsk egyik sznvarinsa, amely genetikailag a fekete-fehrbl vezethet le. A kk-fehr sznkombinci nagyon kedvelt. A bikolr perzsk szemsznre vonatkoz kvetelmnyek nagyon szigorak; stt narancs- vagy rzsznek lehetnek. Talpprni s orrtkrk, a fehr sznekhez hasonlan, rzsasznek lehetnek. Jelenleg a fajtaszabvny a ktszn perzsa hat klnbz sznvltozatt engedlyezi. Ezek a fekete-fehr, a kk-fehr, a vrs-fehr, a krm-fehr, a csokold-fehr s a lila-fehr varinsok. Genetikai szempontbl ezek igen rtkes llatok, mivel utdaik, megfelel prosts esetn, tkletes bikolr sznkombincijak.

Vrs-fehr perzsa: Kt tovbbi bikolr perzsa vltozat is nagyon elterjedt: ezek a vrs-fehr s a krm-fehr perzsamacskk. Mindkt sznvltozaton gyakran lthat a sznes szrterletek jelents cskozottsga vagy rnykoltsga, ami nagymrtkben cskkenti az llatok tenyszrtkt. A szabvny a sttnarancstl a rzsznig vltoz szemsznt r el. Elssorban a vrs s krmszn perzsk tenysztse sorn jelennek meg a klnfle rvid orr egyedek. Ezek orrtve s maga az orr is rendkvl lapos, s szinte a szemek magassgban tallhat. A kidomborod homlokon kitapinthat pp tallhat. Ugyanilyen mrtkben domborodnak el a pofacsontok is, gy az orr oldalnzetbl alig lthat. Anatmiai szempontbl az ilyen fejtpusnl a csontozat torzulsrl beszlnk. Az orr jelents lervidlse miatt az orr s az llcsont hinyos fejlettsg. Az llatok rendszerint ersen knnyeznek, mivel a szembl az orrnylsukba vezet knnycsatornjuk a torzuls kvetkeztben elzrdik. Gyakran megfigyelhet a csukaszjsg vagy csukafogazat, ami azt jelenti, hogy a szablyosan kifejldtt llka-pocs a lervidlt llcsont el nylik.

Teknctarka perzsa: Az 1900-ban rendezett killtson bukkantak fel elszr. Azta igen nagy npszersgnek rvendenek, szmuk jelents. A teknctarka szn genetikai okokbl csak a nstnyeken fordul el, s azok prostsra gy mindenkor ms szn hmet kell hasznlni. A teknctarka macskknl a fekete s a vrs klnbz rnyalatai az elrsos sznek. A fekete s a vrs szn foltoknak a testfelleten egyenletesen elosztva, arnyosan, egymstl jl elhatroltan kell megjelennik. Kvnatos s ugyanakkor rendkvl tetszets is, ha az arc egyik fele stt, a msik fele vilgosabb, s ugyanakkor a stt rszen vagy a homlokon vrs vagy krmszn lngnyelv tallhat. A fehr sznt, a kifejezett tigriscskozottsgot vagy a cirmos szrszlak jelenltt a brk pontlevonssal bntetik. A klykk szne csak 4-6 hnapos korban vagy mg ksbb, lnyegben a szrvltskor tisztul ki, ilyenkor megszaporodnak a vrs szr-szlak is. Egy tovbbi gn hatsra a kk sznvltozat is ltrejhet.

Teknctarka-fehr perzsa: Ha fekete, kk, vrs, krm-teknctarka, kk-krmszn perzsanstnyeket bikolr hmekkel prostunk, akkor egyes esetekben nagyon rdekes szn, a fehrrel kombinlt teknctarka is megjelenhet. Olyan teknctarka macskrl van sz, amelyiken pluszknt fehr foltok is tallhatk, a macsknak gy kell kinznie, mintha beleesett volna a tejesednybe. Az Egyeslt llamokban 1956-tl ismerik el a vltozatot. A fehr foltok jelenlte a hton, a hason, a vgtagokon, a mellkason s lngnyelv formjban a pofn is kvnatos. E sznvarins is csak nstnyeken jelenhet meg.

Kk-teknctarka-fehr perzsa: Igen keresettek a macskabartok kztt. A nagy kereslet ellenre ilyen macska csak ritkn szletik. Ehhez ugyanis az egyszn nstnyt kt-szn kandrral, vagy ellenkezleg, ktszn, teknctarka-fehr vagy trikolr nstnyt egyszn kandrral kell proztatni. A hrom szn eloszlst illeten a kk-teknctarka-fehr macsknl a szabvny azt rja el, hogy mindhrom sznnek terletileg arnyosan elosztva, zrt foltokban kell megjelennie. A hromszn vltozatnl az orrtkr s a talpprnk szrkskkek vagy rzsasznek, rajtuk nha szrkskk pettyezettsg lthat.

Kk-krmszn perzsa: A teknctarka perzskbl egy tovbbi varins a kk-krmszn perzsa szrmaztathat. Az eredetileg fekete szn a megfelel gn hatsra kkre, a vrs pedig krmsznre vltozott. Mindkt szn esetben a kisebb foltok is elfogadhatk, de a sznek azonos mrtk keveredse, az gynevezett melrozottsg mg mindig nagyra rtkelt tulajdonsg. A kk-krmszn perzsk 1920 ta ismertek Eurpban. nll sznvltozatknt 1930-ban szabvnyostottk. Napjainkban az egyik legkedveltebb sznvltozatok kz tartozik. Ebben a sznkombinciban sem ltezik hmivar egyed. A kk-krmszn kismacskk szletskkor csaknem teljesen kk sznek. Krmszn szrszlaik nvekedsk sorn fokozatosan megszaporodnak, kialakul a kvnt melrozottsg.

Fkajegy perzsa: Az akromelnis jegy az arcon, a fleken, a vgtagokon, a mancsokon s a farkon jelentkez erteljesebb pigmentltsg. Ez a sttebb tnus az llatnak sajtos, dmoni klst klcsnz, ezltal egyes ragadozmacska-fajokhoz vlik hasonlv. Az akromelnis jegyek klnbz sznek lehetnek. A legkontrasztosabb vltozat kzlk a sttbarna jegy perzsa, ahol a szr bzs alapszne s az emltett testrszek stt- vagy vrsesbarna akromelnis elsznezdse ersen eltr egymstl. A jegyek sttbarna sznt gyakran hasonltjk a fkaprm sznhez, innen ered az elnevezs is. Ennl a vltozatnl az orrtkr s a talpprnk szne a jegyek sttbarna tnusval egyezik meg. Gyakran elfordul, hogy a bzs alapszn erteljesen megsttedik. Ha ez mr fiatal llatokon szlelhet, akkor jelents hibrl van sz, ezek a kismacskk idsebb korukban tl sttek lesznek, ez a brlatkor pontlevonst eredmnyez.

Kk jegy perzsa: Testfelptse ugyanolyan, mint a tbbi perzs, rvid s zmk. Gyakoriak azonban az olyan llatok, amelyeknl a nylnksg nagymrtk. A kk jegyek harmonikusan egsztik ki a szrzet jeges kktl lilba jtsz alapsznt. A sznvltozat orrtkre s talpprni a szrzet s a jegyek sznvel sszhangban palakkek. Szemei ltalban szp kk tnusak, sszhangban a prm sznvel.

Csokold jegy perzsa (colourpoint): A kk szemszn s a rvid orr csak ritkn jelenik meg egyttesen, holott ppen ez a kt tulajdonsg klnsen jellemz s megkvnt. A csokoldszn colourpoint alapszne elefntcsontszn, ezen lthatk a csokoldszn jegyek. Az orrtkr tejcsokold-, a talpprnk pedig fahj- vagy csokoldsznek. A lila jegy perzsa szrnek alapszne magnliafehr, orrtkre s talpprni levendula-rzsasznek.

Vrs jegy perzsa: Az egyik legtetszetsebb vltozat, csak a hetvenes vek kzeptl lthat gyakrabban. A sznvltozaton cskozottsg lthat. Ilyen cirmos mintzat tbbnyire a homlokon s a mells lbakon figyelhet meg. Ez azzal magyarzhat, hogy a vrs szn rkldsrt felels gn gyakran sszekapcsoldik a cskozottsgrt felels gnnel. Teljesen svmentes vrs szn macska csak ritkn lthat. A colourpoint perzsk leggyakoribb hibja, hogy a szrzet alapszne s az akromelnis jegyek kztt gyenge a kontraszt.

Krmszn perzsa: A vrs jegy perzstl csak az akromelnis terletek szntnusban klnbznek, orrtkre s talpprni ugyanolyan sznek. A vrs vltozat macska akromelnis jegyei meleg narancssznek, a krmsznnl pedig pasztellkrmsznek. A szrzet alapszne a vrsnl magnliafehr krmszn rnyalattal, a krmnl teljesen krmfehr. A colourpoint kismacskk valamennyi vltozata sznes jegyek nlkl jn a vilgra, mindssze leend sznnek rnyalatt figyelhetjk meg. A jegyek sttebb sznezdse legkorbban hathetes letkorban jelenik meg. A colourpoint kismacskt ltalban a flek kztt elll szrszlakrl lehet felismerni.

Teknctarka jegy perzsa: Az alapszntnus szerint ngy vltozat klnthet el: fka-, kk, csokoldszn s lila-teknctarka. Legfontosabb felttel, hogy a vrs s a krmszn foltok jl lthatan elklnljenek. Az orrtkr s a talpprnk a fkaszn-teknctarka colourpointnl barna, rzsaszn vagy rzsaszn barna pettyezettsggel. A kk-teknctarknl viszont szrkskkek rzsaszn pettyezettsggel. A csokoldszn teknctarka colourpoint perzsk orrtkre s talpprni csokold- vagy rzsasznek, vagy a kett kombincija. A lila-teknctarknl a levendula- s a rzsaszn, illetve a levendula pettyezettsg rzsaszn a jellemz az emltett testfelletekre. Tapasztalt macskatartk szerint ezek az llatok lnkek, de nyugodtabb termszetek, mint a szimiak. Magabiztosak, hatrozottak, de ersen ktdnek az emberhez s krnyezethez, legtbbszr kicsit knyesek. Egy-egy alomban a tbbi perzsavltozathoz hasonlan 3-4 klyk tallhat, amelyet az anyamacska gondosan riz. A nvendkek az egyb perzskhoz kpest valamivel korbban, nyolc hnapos koruk krl vlnak ivarrett.

Cirmos jegy perzsa: Az alapszn valamint a pofn, a fleken, a vgtagokon, a mancsokon, farkon lv akromelnis jegyek sznei alapjn a colourpointnak sszesen hsz vltozata ismert. A cirmos jegy perzsa alapszne teljesen azonos a tbbi vltozatval, csak cirmos jegyekkel gazdagtott. A szrzet alapsznnek a lehet legvilgosabbnak kell lennie, az akromelnis jegyek cskozottsgnak hangslyozottan s jl kiveheten kell ltszani, klnsen a szemek, az orr s a pofa tjkn. Stt foltnak kell ltszani az llon s a szemek fltt, ahol a tapintszrk nvekednek. A farkon a sznezdsnek megfelel gyrk tallhatk, a farokvg tnusa a gyrk sznvel meg-egyez. A vgtagok ells fellete is cskozott, amely fleg a mells lbakon kifejezett. A colourpoint perzsra jellemz sttkk szem ennl a vltozatnl is magtl rtetd.

 
ra
 
Nzeldj btran!
 
Szmll
Induls: 2006-01-06
 
Naptr
2025. Janur
HKSCPSV
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
<<   >>
 
Chat
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Macska...
 
pillagk
 
Szavazz te is!
Szerinted mi kne mg erre a honlapra?

Httrkp
Animci
Csinld magad
Kp
Macskafajtk
Szavazs llsa
Lezrt szavazsok
 
Macsks jtkok
 

Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!    *****    Nagyon pontos és részletes születési horoszkóp, valamint 3 év ajándék elõrejelzés, diplomás asztrológustól. Kattints!!!!